Magamról

Már kora gyermekkoromban nagyon szerettem rajzolni. Szerettem az állatokat, szívesen barangoltam a mezőn és szinte rajongtam a lovakért és nem kevésbé a madarakért. Nem véletlen, hogy szívesen örökítettem őket rajzaimon.
Tanáraim felfigyelve rajzkészségemre, egyre ösztönöztek a „művészi” pálya irányába.
Azonban úgy alakult, hogy az élet más területre sodort, viszont szabadidőmben szívesen rajzoltam, festegettem. A nyarat egyre többször művésztáborokban töltöttem, ahol sok-sok ismerősre és ismeretre tettem szert. Időközben tagja lettem több képzőművészeti csoportnak és számos közös tárlaton vettem részt.
Három fiam közül Attila örökölte tehetségem, akivel karöltve a környékbeli városokban számos kiállításon mutatkoztunk be. Alkotásainkra felfigyelt Závory Zoltán festőművész, akit mintegy mentoromnak tartok, s önzetlenül felajánlotta segítségét. Következő években az ő instrukciói alapján haladtunk tovább.
Később fiam külföldön próbált szerencsét és jelenleg is külhonban él. Én maradtam idehaza és 1998 óta szabadfoglalkozású alkotóként tevékenykedem.
Szeretek festeni és azt festem, amihez kedvem van. Mindig találok valami szépséget a földön, ártatlanságot egy gyermek arcán, látványos tarka színeket a földön, mezőn a virágok illatát, a havas táj tisztaságát, fények csillogását a vízen, az örökké változó természetet.
Szemem prizmáján keresztül próbálom megfogni a fényt, a formát, a karakterek tisztaságát és megörökíteni természet szépségét az ember és az állatok csodás világát.
Mint hagyományos festő úgy vélem, festészet a legszínvonalasabb és egyben a legnehezebb formája az ember és az álatok ábrázolása. A sikeres munka elvégzéséhez kiváló rajztudás, a technika, az anatómia alapos ismerete elengedhetetlen.
Munka az élet sója mondják, számomra jutalom, mert azt csinálhatom amit szeretek.